Fagyni hagyomány

Kertek alatt oson el az ősz,
pikáns színeivel viselős
óvatlan kamasz,

szemtelen szeleivel kavart,
és keserű zavaros italt
szolgál fel,

a zöld utak illata még kísért,
fénybe folyó látványt ígért
csalhatatlanul,

most szögesdrót a falra futó lián,
mely téltől védeni kíván,
házat esetlenül,

reggeli őrjárat helyett a fagytündér
még csak kelő rozskenyér,
mint összeomló tészta,

csak a csend ugyanaz,
alázatos hangszer halmaz,
húrtalan lusta,

téglahalmazon túl ablakok zárva,
azon túl is tértelenül árva,
hideg tél készül,

mert fagyni hagyomány.