Új napok

Új napokba botlik a kortalan csend,
egy illat száll, óhajt rajzol a falon,
bástyádnak szobájába feledkezem,
jó érzés ez, reggeli csókod hatalom.

Nálad édesebb a tétova levegő,
zaj-árnyékkal festettek a szavak,
dupla takaró alatt feszes lepedő,
kitölti azt egy közös akarat.

Álommal halmoz el az ébrenlét,
muszáj repeszti ketté e vágyat,
dús nappal veled semmire sem elég,
bennem lüktet mindig, ha nem látlak.