Ébredés kapujában a vágyaké
a mindent oltó bölcs bádog szavak,
míg alszik a sötét, hozzád ragadt,
s ölelt lét, óvatos oltó álomé.
Pöttöm pillangó zárja most arcod,
hallásod kényezteti kedves hang,
szemed csillogása csillagoktól
lopott néhány tündöklő pillanatot.
Szerelem ad sínt s rá kocsit verhet,
melynek utasa fennkölt figyelem,
ki nem mondott szó érik a szíveken,
s gyümölcséből harmónia bor erjed.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése