Utcahossznyi szúrós szárú szerelem,
járatlan járda oldalnyi ordas elem,
kelmékbe kergetett szegény-lány,
gazdag gazda fia, fösvény félelem.
Kézfogóra kerített kölcsön malac,
szép szegény szó, -Vénleány nem maradsz!
cserepes csókot enyéssz erő vele szül,
ölelés dacot követve pofon pezsdül.
Mit tehet a hosszú haj félre fonott,
testét adja utoljára, túl amott,
s fogan a szerelem előbb mint kell,
szüzességét nem a gazda veszi el.
Képtelen harag bontja frigyet s nászt,
bosszú szegény fiút teszi nyomorékká,
nemcsak nyelvét csontját törik porrá,
s lánynak apja lelke kötélen jut hozzá.
Ne legyen elég a gyász utcahosszán,
szegény özvegyet a vadlovak húzzák,
s elporlad a szúrós szerelem utcán,
bő bosszún elégedett a gazdag ház.
Árva leányanya ringat gyermeket,
reá szitkot szórnak szürke szamár népek,
jólét vonít törvényt nekik, préri farkast,
nem tudják, legközelebb ők áldozhatnak.
2012 november 11.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése