A repkedő madarak oly boldogok,
mint bohóc halak, ritmust vernek nyomok,
hallod? ...zajt zúgva zümmög a város,
engedem a szellőt, mert tüzet tárok.
Fülemben ezer éj éneke sző terhet,
mintha csak zúgna csigaháznyi cserfet,
elmarad a dal, mindenki mást mesél,
csak földi felhők habos csendje zenél.
Meleg van, nyitott ablak szárnya repdes,
puha posztó rabságból eget verdes,
csak csendben csoszog egy kora esti zajt
a falról folyó fény... senkit nem zavart.
Ásít a repedés, látsz pőre falat,
rég megállt, tovább már nem szalad,
nyugalma nyáresti fülledt pletyka,
sikkant a csitt... borral tartott kvaterka.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése