Nem én égek, a szoba perzsel engem,
íriszemből mosolyom támad, benne
a napot tükrözi táncot űző szemed,
csak egy hullám s nélküled nyomul a csend.
Az élet viharja a házak felett,
hulláma dönti a kéményeket,
de huzatra talál a meleg otthon,
a szeretet tüze rajzol a kormon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése