Csendbe csobban egy csöppnyi csitt,
egy szóvarázslat szólalt meg nem kicsit.
Szóra szállt a gondolat gőgös része,
ez az Univerzum kicsi egésze.
Csillag csatákban győz gyáva hold,
éji égen fénye szemedbe hatolt,
ködbe burkolt bájos bujaságod,
felidézi régi remek ifjúságod.
Aztán újra csobban csendes csókod,
nem figyelsz csak csacsogod bókod,
repül remény régi roppant módon,
test törik, de nem látszik libidódon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése