2013. június 4.

Csak egy csók*


...hallgatagon hozzád bújva békülök
a világ egyszerűen engedékeny
csábító csillagaival
most mint régen rád hallgatok megint
ahogy létezel az létezett látensen
már régen a szívembe zárva
kővé vált alakom olvadóban
a növő nap hőjével hadakozva
tiannaként túrom tincseidet
súgom a szót szerető lelkedbe
bókoktól mentes hangon
fizetségem főúri trónusod terme
te törsz tőben és repeszted
a kietlen köddé váló vagyonom
csonthéjam csorba szilánkjai
sértik bársony bőröd bujaságát
és serkenő sűrű véreddel vigasztalsz
hogy összetörjenek önző kínjaim
mosolyt adsz s örökre összeforrnak
izzó ajkainkon a több szótagú szavak...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése