Előttem pattog egy boldog vágy,
egyenként gyűjtött cseppekből áll,
burka ez a rossznak, mely belé szorul
a gömbbe, már csak a jövőért gurul,
Előttem szoba, asztal, s ágy, csak kocka,
csak vágy kerekít s minden kő kotta,
s kockákra a gömbök esnek sorra,
boldog időket bátorsággal osztva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése