Benned égek*

Hajnali égre tekint tekintetem,
a szemed látom, s benne erek,
csak nyomdahiba, késői szerelem,
mint önző Ő-n a fröcskölt ékezet.

Benned jár a kíváncsi képzelet,
érzések döccenője dallamos út,
részegen hullámzó intim idegek,
térképem feneketlen kerekes kút.

Hozzád húznak tejútnyi anyajegyek,
s szarkalábaid a székely kapum,
benned égek mint szúró dárdahegyek,
s hegeid rajzolják lábamra sarum.