Örökölt gondolatok

A cserébe kapott egyszerű lélek,
semmibe sem szenved hiányt,
mint a repkedő madár, ki látszólag, nem érti
a fizikát, s mégis eléri fészkét, viszi építőanyagát.
A fészek az örök-érvényű haza.
Fel, vagy leteszi a madár, mindenhogy az otthona.
Származunk szökve angyalok folytonos támaszával.
Ha nem hiszünk is akkor is ott van az álmainkban.
Folyók mentén, párhuzamot húznak szelek, nem tudni,
hogy a víz kelti, vagy a szél veri fel a vizet.
Elereszt a mában rejlő cudar ékszere a
jövőnek, nem tud kopni, csak mindig
értékelődik. tervezés, talány, torra hívó nemes szavak.
A végeredmény akkor is hogy talányból lesz  tavasz.
Ferde fogó földanya lobog, mégsem az ég,
hanem a víz ami tőle mozog. Figyelnek a szűk
szemek, szedres ajkadra tapadnak a rég
elmúlt csókok csendes fuvallata. Nem régen
élsz, mégis a hiányok hagynak cserben.
Szeressenek, szakadnak szívek, nem valóság
vigyáz rád, hanem az illetlen hitek.
Összetört egy korsó és cserbenhagyott a
múlt, hogy iszol így az életvizéből, ha
nincs más kiút.
Hordók hullámzanak hosszú megérett utad
alatt, hengerlik a lét, fognak a vasak. Csak
reményt ad a távoli fény, amely a nap is
lehetne, mégis leszáll az éj.
Rozsdásak a végtagok vonakodik a vert komisz
keserű bánatod, csak azért mert
győzedelmeskedni nem hagyod.
gyógyító gondolat, nem keserű gyógyszere az
elme egyszer kapott életébe. Dáridózik a hűs
helyes kedves kerítője kedvednek. Sosem hagy
magára, csak a halállal kényszerülsz az átszállásra.
Forgatja a múltad kését szívedben, mint
bátor  butaság lép a jelenbe.
Egyszer kért, másszor követel, mint kötelező
szolgálat, úgy hasítja ketté, életed és
lobban lelkedbe az alázat.
Könyörgő kánon kulcsra-zárva talál kapukat.
Nincs visszaút, te akarsz lenni a bajnoka.
Hosszú helyek, kedves nevek szeretve ütnek,
mikor nem érted. De eljön a te időd és
megérik a gyümölcs, csak találd meg ki az ki szakítja.
Hiába a beért manna, ha nincs akit
tápláljon, utad végén nincs kapaszkodó, csak
függsz egy szalmaszálon. Helyreteszed a
gondolt ész érveket, nem találhatsz többé,
senkit aki szeret.
Ha szeretnek is a bánat öl meg, hiszen
addigra elmegy a kedves ki miatt élsz és
halnál is ismeretlen kínokkal meg.
Tovább lép a csontokkal támasztott örök
szerelem, te vagy aki ezzel csak boldog lehetsz.
Három a kedv, három az éj és három az élet ebben a csöbörben.