Kempinszki Bálint és felesége Gabriella szorgosan dolgoztak és a homokdomb tetején felhúztak egy ügyes szoba-konyhát. Itt kezdték életüket és egy sor született fiúgyermeket veszítettek el mire egy lányuk megmaradt, aki már ekkor iskolába járt.
A kis Gabriella lett az én gyerekvigyázóm, akire a szüleim mindig számíthattak ha vigyázni kellett rám. Nagyon sokat bolondoztunk együtt.
Aztán felnőttünk, ő férjhez ment én pedig iskolákba jártam még évekig.
Amikor megszületett az első gyermeke, nagy öröm volt a családban. Fiú gyermek volt. Azt mondogatták, egy ártok tört meg az anyja családjában, hiszen már időtlen idők óta nem született fiú gyermek.
A gyermek szépen növekedett, és a Gabriella és a férje Gábor is dolgoztak és jól kerestek. Igényesek voltak, de igazából csak a külsőségekben.
Csinos kis lakást építettek maguknak a nagyszülők telkére, és akkoriban nagyon ritka szépen tervezett kerttel, mivel a Gábor kertészmérnök volt, minden divatos újdonsággal berendezte a kertet. Az utca is csodájára járt. Burjánzottak a növények a szinte sivatagszerű homokban. Még egy kerek kerti tó is készült és még magam is szívesen nézegettem, ahogy úszkálnak benne a halak.
Óriási nádas vette körül a kis tavat, ettől még élethűbb volt a tavi illúzió.
Pedig csak egy egyszerű pár méteres átmérőjű kerek beton teknő volt, amely kátránnyal volt kikenve, de a zöld sás miatt az sem látszott. Víz sem lehetett benn olyan sok, talán a közepén volt egy méteres. Gábor időnkét potyogtatott bele valami csodabogyót, és attól szépen kitisztult.
A fiúk születése után a Gábor is mintha kicsit megváltozott volna, láthatóan a gyerek csak nyűg volt, mert az amúgy is csendes embernek nagy tervei voltak, amelybe éppen akkor nem volt tervezve az apaság. Ingerlékenysége miatt én is elmaradtam tőlük, nemcsak nem akartam zavarni, de nem is volt jó érzés hallgatni az élesedő vitákat.
Az egyébként víg kedélyű családban a nagyszülők is meghúzták magukat és a szomszédok is ritkábban jártak hozzájuk. Egy udvarban laktak, de sokszor a saját unokájukat is csak akkor láthatták amikor Gábor dolgozott. A közvetlen szomszédok sokszor mesélték, hogy nagy veszekedés volt ekkor is meg akkor is, de senki nem szívesen szólt bele. Azt is beszélték, hogy a Gábor megverte a feleségét, de még a nagyszülőket is néha.
Egyik hétvégén történt, hogy az egyik nagy veszekedés következményeként a Gabriella hozzánk menekült át. Anyám nyugtatta és igen szigorúan kioktatta, hogy ilyen embertől el kell válni.
Aztán elment a Gabriella, és elcsendesedett az otthonunk is. Nem sok időre, mert hamarosan felbolydult a környék.
Minden úgy kezdődött, hogy a Gabriella futva jött hozzánk és szinte azonnal anyámmal együtt távoztak.
Csak annyit értettem, hogy kicsi gyermek belefulladt a kerti tóba. Azután az egész utca harsogta, hogy a Gábor részegen belefojtotta a fiát a tóba, Olyan kicsi volt a tó, senki nem gondolta, hogy abba másként bele lehetne fulladni.
Utóbb a Gabriella mesélte, hogy valóban a Gábor volt, de persze ezt ő sem látta. Lehet csak a felé áradó harag beszélt belőle.
Bármi is történt az rendőrség balesetet állapított meg.
Egy lavina indult el. Az események gyorsan jöttek utána. A Gábor elköltözött, és elindították a válást. A Gabriellának előbb az Anyja, majd pár nap múlva az Apja is meghalt.
Gyászos hetek voltak. Akkoriban a szomszédok, mintha csak családtagok lennének, ugyanúgy gyászoltak.
Pár hónap múlva, amikor hivatalosan is elvált a gyermeküket különös módon elvesztő pár, a vagyonmegosztáskor szép összeget kapott a Gabriella a Férje megtakarításából. Azért gondolom, hogy szép összeg, mert Gabriella tudott venni egy Trabantot, amelyhez akkor nehéz volt hozzájutni.
Utolsó emlékem, hogy ott állok Gabriellánál az udvaron, ahol a gyerekkoromat töltöttem.
Nekem ez mindig is az ő otthona marad.
Körbesétáltam és ott megálltam a kerti tónál, amelyben akkor már nem volt víz. Talán kimerték, vagy csak simán kiszáradt, lehet. Az udvart belepte a gyom és az elszabadult természet. A ház is még öregebbnek látszik így. Apró tárgyakat ismerek fel szanaszét az udvaron, amellyel egykor én is játszottam.
Itt volt az első alkalom, hogy a könnyem is kicsordult.
Ma kaptam meg a hírt hogy Gabriella frontálisan ütközött egy teherautóval.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése