Csere-bere

Költők hűlt helyével hogy számolsz el,
elhordott hegyekre hogy mászol fel,
folyók elhalnak völgy nélkülii avarba.

A néma lírát sem köszönti tavasz,
mint kézben a kakas nélkül ravasz,
a kiáltás nélküli hullámzó visszhang.

De a lepedőnket még éri a nap,
s hangszereink teste dorombolhat,
a nyár sem jó híre az elmúlásnak.

A semmi része tulajdona jutott,
mint kerék nélküli szekér futott,
s helyben hagy szavak kénköves sava.

Hát így szárnyalhat gőgös gondolat,
retúr jegyet váltok a csillagoknak,
s nyárért cserébe kapom a tavaszt.

2013 04.01