Tavaszi áradat

Estefelé csillagfénye vet földet,
szellő boronálja a hegyek fáit,
felhő látogatja patak vizét,
s tavasz postás levelet hoz a fáknak.
Vidám csicsergő had épít fészket,
hát mégsem felejtett a természet.
A folyó forral lappangó árat,
derűs duhajként lépi át a gátat,
s amíg medrében torkos tekintély,
kívül kínt kotorva terül szerteszét.
Aztán mint kijózanodott részeg,
csitul, s földbe süllyed szégyenébe.

2013.04.11